Az MM Pódium szeretne kiépíteni egy olyan művészeti társulást Gong-Tempó-Taps néven, amelynek révén jobban tudnák hallatni a magánszínházak, magántársulatok hangját, nyilatkozta lapunknak Meleg Attila, a nagyváradi MM Pódium társulat vezetője.

– Milyen eredményekkel zárták a tavalyi évadot?

– A tavaly ősztől idén júliusig tartó évadunkat Andersen Pomádé király új ruhája című meséjével kezdtük, melyből száznégy előadást játszottunk le a Partiumban és Kelet-Magyarországon. Aztán következett az operett történetét bemutató sorozatunk keretében a De csuda volt című előadás, amely az átmeneti, tulajdonképpen a jazz-operettek korát mutatta be. Ebből tizenkilenc előadást játszottunk Partiumban és Kelet-Magyarországon. Téli bemutatónk volt a több változatban is elkészített Kutyakaparó című népi kabaré, amelyből összesen huszonöt előadást tartottunk eddig, de az előadás még műsoron van. A három kismalac volt a téli bemutatónk, ebből nyolcvanegy előadásunk volt. A tavaszi bemutatónk a bábszínházban Veres Zoltán Tóbiás és Kelemen című meséje volt, melyet kiegészítettünk a szintén Veres Zoltán jegyezte Irgum-burgum Benedek és Veszedelmes Jeromos című mesék színre vitelével is. Voltak még ünnepi műsoraink, előadó estek, így összesen mintegy háromszáz előadásunk a múlt évadban.

Régi és új

– Ismertesse az új évad tervét.

– Azt szoktuk mondani, hogy a mi közönségünk hat-hét év után kiöregszik, és jön az új generáció. Ezért aztán a sikeres meséinket időről időre újra műsorra tűzzük. Például ősszel folytatjuk a Tóbiás és Kelement, mert abból csak ötven előadásunk volt a tavaszi évadban. Közben létrehozzuk a Jégország királyát, ami egy Benedek Elek mese. Ez a bábjáték lesz tulajdonképpen az első bemutatónk ebben az évben. A szintén műsorra kerülő Vándorlegény versösszeállítás az egész életemet végigkíséri. Ezt a műsort a 19. század tréfás verseiből állítottunk össze régi kollégámmal, Kovács Györggyel a 80-as évek végén. Az összeállításban szereplő Arany és Petőfi versek annyira időtállóak, hogy négy-ötévente újra elővesszük ezt a műsort. Szintén műsorra tűztem a Kacor királyt, mert már nagyon régen játszottuk, és nagyon szeretik az óvodások. A Zenés meseváros című előadásunkat ünnepi alkalmakra, Mikulásra vagy egyéb gyerekrendezvényekre tartogatjuk. Tavasszal, ha a társulat felnő a feladathoz, akkor a Holle anyó és A rút kiskacsa bemutatása jöhet számításba. Felnőtteknek pedig váradi kabaréműsort állítunk össze, mert megígértettük a közönségünkkel, hogy a váradi kabarét életben tartjuk a Partiumban. A De csuda volt című előadás elkészítése során rájöttünk arra, hogy olyan nagy az operett-anyag, hogy azt nem lehet másfél órába belezsúfolni. Ezért az átmeneti kor operett világának bemutatását is folytatni szeretnénk egy jelenetekkel, kevéske történelemmel megfűszerezett előadás segítségével. A Kutyakaparónak pedig olyan sikere volt, hogy úgy döntöttünk, egy ehhez hasonló előadást hirdetünk az új évadra is. Persze ehhez emberek kellenek, ezért tehetséges, sokoldalú fiatalokat, színészi tehetségeket, bábosokat, énekeseket keresünk, de nem zárkózunk el attól sem, hogy egy jó képességű táncost hívjunk magunk mellé, vagy egy jó énekest, egy hangszerest. Az érdeklődők nálam jelentkezhetnek a 0726/243–150 telefonszámon.

Nyitni kell

– Milyen egyéb tervei vannak még?

– Az MM Pódium szeretne kiépíteni egy olyan művészeti társulást Gong-Tempó-Taps néven – ősszel kezdjük el a toborzást –, amelynek keretében más egyesületekkel, alapítványokkal közösen egy kicsit jobban tudjuk hallatni a magánszínházak, magántársulatok hangját. Ehhez olyan egyesületek, alapítványok jelentkezését várjuk, amelyek szintén hivatásszerűen végzik a feladatukat, akár a képzőművészetek, akár a színház, a zene terén tevékenykednek, de mindenképpen a művészet valamelyik szegmensében dolgoznak. Ez egy szövetség lenne, amit már elindítottunk Kelet-Magyarországon, és az lenne a tervünk, hogy ha már átjárhatóvá váltak a határok, nyissunk egy kicsit, ne szűküljön be a tevékenységünk egy bizonyos területre. Ezzel a társulással az lenne a célom, hogy nagyobb léptékű pályázatokon tudjunk részt venni. Mi semmiféle párhuzamot nem szeretnénk vonni a kőszínházakkal. Mi a hiányt szeretnénk pótolni, mert mi olyan a vidéket járó, turnézó, kistelepülésekre, szórványvidékre is eljutó színház vagyunk, amely mindamellett, hogy kiszolgálja a közönség igényeit, megpróbálja a művészetnek olyan szintjére emelni a közönséget, amit a hely és a helyzet megenged.

Hiánypótló tevékenység

– Partiumon és Kelet-Magyarországon kívül tervezik más térségek bejárását is?

– A lehetőségeink korlátozottak, mert nagyon elszaporodtak a magántársulatok, és sok színház működtet gyerektársulatot is. Ha azt nézzük, hogy csak Hargita megyében három és Kovászna megyében is két működő színház van, ez már kizárja azt, hogy arrafelé turnézzunk. Mi azokat a területeket szeretnénk bejárni, ahol nincsenek meg ezek a lehetőségek. Rendszeresen pályázok arra, hogy eljussunk Fehér megye déli részére, Szeben és Hunyad megyékbe, ahol egyáltalán nincs magyar nyelvű színjátszó csoport, pedig közönség van. Arad és Temes vidékén is szeretettel fogadnak, mert bizony már arrafelé is szórványosodunk. És egy szórványvidékre azért kell támogatásért kuncsorogni, mert az ottani létszám nem fedezi a kiadásait még egy ilyen ötszemélyes turnézó társaságnak sem. És ebben a tekintetben is szerepet kapna majd a már említett ernyőszervezet.

Székhely-kérdés

– Van-e állandó székhelye az MM Pódiumnak?

– A váradi várban a felújítás 2010-ben kezdődött el nagy iramban, ezért aztán mi 2011-ben kiköltöztünk Püspökibe a Bocskai Művelődési Házba. De mivel az a székhely nagyon félreesik Várad központjától, és a váradi magyarság nem látogat ki Püspökibe, ezért nekünk ez egy átmeneti állapot. Nagyon szeretném, ha a városban lenne egy állandó székhelyünk, mert szeretnénk benne lenni a város vérkeringésében.

Pap István